Nemzeti park lesz a hunok kínai fővárosának romjainál

A nemzeti örökség parkját hozzák létre a hunok északnyugat-kínai ősi fővárosa, Tungvancseng romjainál, hogy elősegítsék e kulturális örökség megőrzését és fellendítsék a térségbe irányuló turizmust - számoltak be a tartományi illetékesek a kínai médiának.

Ez az a város, ahol a világon egyedül ma még megtalálhatók egy hun település, nevezetesen az 1600 éves város maradványai, amelyek között egykor a nomád életmódot folytató, Észak-Kínában, Ázsiában és Európában is "megfordult" harcos törzs tagjai éltek.

Mint Kuo Hszian-ceng, a Senhszi tartományi kulturális örökségvédelmi hivatal helyettes vezetője elmondta, egy földalatti múzeumot is építenek, amelynek a projekt többi elemével együtt az a célja, hogy bővítse a látogatók történelmi ismereteit és felhívja a figyelmüket a kultúra védelmére. A park várhatóan öt éven át épül majd szigorú szabványok szerint. A szakemberek szeretnék, ha idővel felkerülhetne a világörökség listájára.

A Tahszia hun királyság fővárosát Helian Popo (381-425) hun vezér építtette, csaknem húszezer négyzetkilométeres területen. A történészek szerint 431 körül a városban és környékén mintegy negyvenezer hun nomád és han pásztor élt. Feljegyzésekből arra lehet következtetni, hogy a nomád birodalom felbomlásával indult meg az északi (vagy fekete) hunok vándorlása. A déliek pedig lassan beolvadtak a környező népekbe.

A déli hunok tungvancsengi fővárosa a mai Csingpien megyében található, körülbelül 500 kilométerre a tartományi székvárostól, Hsziantól. A kínai szakemberek szerint a kínai történelemben itt volt a kínai kisebbségek valaha is épült egyik legnagyobb olyan városa, amely viszonylag épségben maradt. Az elsivatagosodás által veszélyeztetett, romos terület 1996 óta kormányzati szintű védettséget élvez.

A hunok, akiknek virágzó korszakát a Kr. előtti harmadik évszázadra teszik, az egyik legnagyobb nomád etnikai csoportot alkották Észak-Kínában. Elsőnek számító rabszolgatartó rendszerüket a Kr. előtti második század vége felé hozták létre.

Tavaly nyáron az 1600. évfordulóhoz kapcsolódó szakmai konferencián Tungvancsengben járt Obrusánszky Borbála történész, keletkutató. Akkor a szakértő, aki már többször megfordult a térségben, az MTI-nek azt nyilatkozta, a tartományi illetékesek kifejezték, szeretnék, ha a déli hunok kínai fővárosa - utalva a feltételezett rokonságra - a magyarok zarándokhelyévé válna.